Észre kell venni, hogy van egy olyan globális tudatipar, egy olyan digitális kultúra, amelyik csak nemzetközi sztenderdeket és piaci érdekeket képvisel, s ezzel szemben csak a magaskultúra van – mondta a Magyar Nemzetnek Falusi Márton József Attila-díjas költő, az Országút főszerkesztője.
Elmondta: továbbra is azt a nemzeteszmét, azt a kulturális felfogást fogja képviselni, amelyet a Hitel folyóirat szerkesztőjeként sajátított el a Csoóri Sándorral, Görömbei Andrással, Tőkéczki Lászlóval, Ágh Istvánnal, Lázár Ervinnel, Papp Endrével és másokkal folytatott termékeny beszélgetések során.
Ennek az útnak a folytatása számára az Országút, ahová szintén rangos szellemi kör hívta főszerkesztőnek – mondta.
Az Országút feladatát Falusi Márton így jellemezte:
– A nemzeti oldal értelmiségének az utánpótlás kinevelése az egyik legnagyobb feladata. Hogy megszólítsa a fiatalabb nemzedékek tagjait, akik ezt a szellemiséget képviselhetik most és képviselni fogják a következő évtizedekben is. Képviselni valamit pedig csak úgy lehet, ha folyamatosan újragondoljuk és átértelmezzük, hiszen a hagyomány soha nincs készen, az mindig kialakításra vár.
Mint Falusi Márton elmondta, idén Trianon is kiemelt téma lesz a lapban, de foglalkoznak a nemzeti alaptantervvel, ahogyan a kánonvitákkal is. Hogy utóbbiról pontosan mint gondol, azt Pataki Tamás riporter kérdésére így részletezte a főszerkesztő:
– A kánon egy kulturális közösség önképe. Az alapvető kiindulópont számomra a nemzeti kultúra fogalma, amelybe valamennyi szellemi irányzat beletartozik. Ezt a sokszínűséget szeretnénk felmutatni, nem csupán egyetlen szerzőre vagy szemléletmódra összpontosítva. Minden magyar a nemzeti kultúra részese, és minden olyan munkásságot érdemes elemezni, vagy akár vitatkozni vele, amely színvonalasan önti formába a maga gondolkodásképleteit, akár esztétikai, akár bölcseleti síkon.
Mint Falusi Márton hozzátette: egyetlen olyan ideológiát sem fognak kiemelni, amelyik ki akarja sajátítani a kulturális gondolkodást.
– Az a meggyőződésem, hogy a magyar kultúra akkor életerős, és akkor tud fennmaradni, ha minden magas minőséget képviselő gondolkodót megőriz a kulturális emlékezetében. Észre kell venni, hogy van egy olyan globális tudatipar, egy olyan digitális kultúra, amelyik csak nemzetközi sztenderdeket és piaci érdekeket képvisel, s ezzel szemben csak a magaskultúra van, amelyet a nemzeti kultúra képes fenntartani. Ez utóbbi azonban folyamatosan veszít a vonzerejéből a mai fiatal generációk szemében. Ezt nem szabad megengedni.
Arról, hogy mit lehet tenni ez ellen, Falusi Márton elmondta:
– Mára a jó ízlés mintha magánüggyé vált volna, pedig az nem magánügy. Roger Scruton is arra mutatott rá, hogy egy kulturális közösségben a művészi szép, a tudományos igazság és a közjó összetartoznak, egymást kölcsönösen feltételezik. Kell egy bizonyosfajta egyetértés arról, hogy mi az, amit a kulturális emlékezet megőriz. Ezt a fajta egyetértést csak úgy lehet megteremteni, ha egy olyan lap, mint az Országút, részben orientál, részben pedig integrál. Az értékekre felhívja a figyelmet, és többféle értéknek is helyet ad.
(P. T. – a Magyar Nemzet nyomán)
