Kulcskérdés a fiatalok megtartása

Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – hangsúlyozta Szilágyi Péter. A nemzetpolitikai miniszteri biztos szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségeiket.

A politikus közölte: hamarosan két új programot indítanak, amelyek azokat a diaszpórában élő fiatalokat támogatják, akik magyar középiskolában és felsőfokú intézményben kívánnak tovább tanulni.

– A diaszpóra magyarsága reneszánszát éli, hiszen 2010-től számos olyan nemzetpolitikai program indult el, amely őket célozza, erősíti – nyilatkozta Szilágyi Péter a Magyar Nemzetnek. – Mindez azért is fontos, mert 2,5 millió honfitársunk él diaszpórában. Számukra a változás szembetűnő, mert volt olyan időszak, amikor az anyaország lemondott róluk, később pedig nem kaphatták meg a kellő figyelmet. Ebben viszont az elmúlt tíz év során jelentős változás történt. Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti.

A Kőrösi Csoma Sándor-program a diaszpórában élő magyarság felkutatására, közösségeik megerősítésére jött létre. A kezdeményezés eredményeiről Szilágyi Péter elmondta:

– A program 2013-ban indult 47 ösztöndíjassal, akiknek a száma megháromszorozódott. Ezt egészíti ki a Petőfi Sándor-program, amely a Kárpát-medence szórványmagyarságát segíti, 75 ösztöndíjassal. A KCSP-ben szolgálók kiváló munkát végeztek, rajtuk keresztül olyan embereket, közösségeket is sikerült megszólítani, akikkel nem vagy alig volt kapcsolatunk. Ezeket a közösségeket – civil szervezeteket, cserkészeteket, egyházakat, néptánccsoportokat és hétvégi iskolákat – sikerült bekapcsolni a nemzet vérkeringésébe.

Több mint hat éve indult el a Mikes Kelemen-program, amelyben a diaszpóra tárgyi örökségét gyűjtik össze.

– A gyűjtést hat évig folytattuk, csaknem négyezer doboznyi anyag érkezett Magyarországra a világ minden részéről – mondta Szilágyi Péter. – Ezeket az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár segítségével dolgozzuk fel. Annyi a tárgyi örökség, hogy azok áttekintése még legalább egy évet vehet igénybe. Az eddig elvégzett munka alapján azt látjuk, sok olyan hungarika anyag került haza, amelyből nem volt példány itthon.

Hozzátette: azokat az anyagokat, amelyek már megvoltak, határon túli magyar iskoláknak, könyvtáraknak ajánlották ki. A hazaérkezett tárgyi emlékek kétharmada hasznosul, a legértékesebbeket a majdani diaszpóramúzeumban állítják ki. Ilyen az ausztráliai diaszpóra életét bemutató Csapó Endre-hagyaték, a Mindszenty bíboros magyar közösségeknél tett látogatása során készült sok-sok fénykép, levelezés vagy éppen Szász Endre ajándékba adott skiccei, rajzai.

Mostanra hagyománnyá vált a hétvégi magyar iskolák találkozója – vetette fel a cikket író Borsodi Attila.

– Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt évtizedekben a legaktívabb magyar közösségek a hétvégi magyar iskolák környékén alakultak ki, amelyek nem új intézmények, de manapság nagyon jól működnek – méltatta Szilágyi Péter. – A cserkészet mellett azokban csoportosul a legtöbb fiatal; több mint kétszáz ilyen intézményről tudunk a világon. A megszólításukra szerveztük meg az első Hétvégi magyar iskolák találkozóját 2018-ban, amely mára hagyománnyá vált. Február 20-22-e között idén is megtartjuk a programot, ahol a résztvevők szakmai segítséget is kapnak.

A miniszteri biztos elmondta azt is, hogy fontos a diaszpóra ifjúságának a megszólítása, így az idén is ezer fiatal érkezhet tanulmányútra Magyarországra. Az elmúlt években nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a Külföldi Magyar Cserkészszövetséggel, több programjukat is támogatták, és ezt folytatni fogják.

– Sok hasznos kezdeményezésük van, ilyen a Diaszpóra Iskolatábor, ahová nemcsak a cserkészeket várják, hanem más magyar fiatalokat is – folytatta. – A Kőrösi Csoma Sándor-programon belül az egyházi ösztöndíjasok, sok esetben teológusok, sok fiatalt érnek el. Hamarosan két új programmal is a nyilvánosság elé állunk, amelyek azokat a diaszpórában élő fiatalokat támogatják, akik magyar középiskolában és felsőfokú intézményben akarnak továbbtanulni.

A diaszpórában működő szervezeteknek idén is írtak ki pályázatot.

– A diaszpórában működő, bejegyzett magyar nonprofit szervezeteknek két éve van lehetőségük arra, hogy kifejezetten nekik kiírt pályázaton indulhassanak, a keretösszeg 500 millió forint – ismertette Szilágyi Péter. – Tavaly mind a 348 pályázatot támogatni tudtuk, egy jelentkező legfeljebb 2,5 millió forintot kaphatott. Cél, hogy a támogatott szervezetek fellendítsék a diaszpóra életét a programjaikkal, de idén arra is törekszünk, hogy a közösségek a trianoni békediktátum 100. évfordulójához kapcsolódó megemlékezésekre fordítsák az elnyert forrásokat.

A nemzeti összetartozás évével párhuzamosan a nemzetpolitikai államtitkárság az erős magyar közösségek éve tematikus programot is meghirdette.

–  A cél egyrészt az, hogy méltóképpen megemlékezzünk az 1920-as trianoni döntésről, de fontos az is, hogy az évforduló kapcsán nemzetpolitikai szempontból áttekintsük az elmúlt száz évet, és megvizsgáljuk, hol tart ma a nemzet – mutatott rá. – Megjelenítsük sikereinket, eredményeinket, és a jó példákat megmutassuk a nagyvilágnak. Úgy gondoljuk, hogy a vesztes XX. század után a XXI. a magyarság évszázada lesz.

B. A. (Magyar Nemzet)

Megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával - Bethlen Gábor Alap