A Magyarságkutató Intézet büszke nemzettudatot akar kialakítani, Trianon 100. évfordulójára pedig nem kesergő merengéssel, hanem a magyar megmaradás életerejének példáival készülnek – mondta Horváth-Lugossy Gábor főigazgató a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
A köztudatban úgy szerepel, az intézet csak a magyarság őstörténetét kutatja – vetette fel Pataki Tamás, a cikk szerzője.
– A köztudatba nagyon jól ment át sok lényeges ügyünk, de kiállításaink, előadásaink, internetes publikációink tartalmából hamar kiderül, hogy ennél azért többre vállalkozunk: a magyar nép történetét a Krisztus előtti évszázadoktól, évezredektől egészen a XX. századig kutatjuk – mutatott rá a főigazgató. Hozzátette:
– Eddig nem kutatott írott forrásokat fordítunk, elemzünk, publikálunk, új régészeti feltárásokat végzünk a Kárpát-medencétől egészen Belső-Ázsiáig. Októberben zajlott az a Kaukázus melletti ásatásunk, ahol három, valószínűleg magyar ősünk maradványai kerültek elő. A csontokat a napokban kaptuk meg orosz kutatópartnereinktől. El is kezdődött az anyag archeogenetikai vizsgálata.
Arról, hogy miként kell értelmezni a Ferenc pápa csíksomlyói látogatásához köthető aktivitásukat, a főigazgató közölte:
– Szent István királyunk Boldogasszony oltalmába ajánlotta az országot, így hát ez nem is kérdés: katolikus hitünk egyben a magyarságunkat megtartó erőnk is. Ez magyarázza, hogy a nemzeti egység rendezvénysorozatán, Ferenc pápa csíksomlyói látogatása és az ottani búcsú közötti időben több mint száz előadást tartottunk, összesen 2500-2700 résztvevővel. Őszentségének készítettünk egy magyar szenteket és boldogokat bemutató 120 oldalas könyvet latin nyelven. Intézetünk lesz hivatott arra is, hogy tudományos hátteret adjon a Szent László lovagkirály elnevezésű zarándokútnak.
A 2020-as tervekről Horváth-Lugossy Gábor elmondta:
– Készülünk feltárni Aba Sámuel királyi kápolnáját. Reméljük, az eucharisztia résztvevői is láthatják majd. Az Árpád-ház-program részeként pedig a székesfehérvári Osszáriumban található csontok vizsgálatát, azok azonosítását szeretnénk elvégezni. Idén lesz Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója. Isztambulban is megkezdődnek a levéltári kutatások, és előkészítés alatt állnak a grúziai és örmény levéltárak magyar vonatkozású, gazdag forrásainak feldolgozásai. Dolgozunk egy őstörténeti kiállításon is, amelyen az Oroszország területén feltárt, de egykor őseink által készített és használt tárgyakat és csontokat láthatjuk majd.
Arról, hogyan készülnek Trianon évfordulójára, a főigazgató közölte:
– Talán sokaknak furcsán hangzik, de ma már inkább arra a kivételes teljesítményre hívjuk fel a figyelmet, amely a magyar megmaradás sorsfeladatának példás elvégzéséről szól. Nem minden nép bírt volna ki egy ekkora csapást. Száz éve egy tollvonással elvették az ország kétharmadát, ezt eddig még nagyjából mindenki tudja, de ez a gazdasági élet számaira lefordítva valójában a termőföld 61,4, a faállomány 88, a vasúthálózat 62,2, a kiépített utak 64,5, a nyersvas 83,1, az ipartelepek 55,7, a hitel- és bankintézetek 67%-ának elvesztését jelentette. Ezek után még mindig itt vagyunk erőnk teljében a Kárpát-medencében, és kiemelt szerepünk van abban, hogy biztosítsuk Európa stabilitását.
Mik azok a „nagy kérdések”, amelyek kapcsán jelentős válaszokat kaphatunk önöktől? – kérdezte a riporter.
– A magyar nép eredetének, történelme kutatásának, lejegyzésének szempontjából az elmúlt ötszáz év nem a legszerencsésebb időszak volt – mondta a főigazgató. – A korábbi, több mint ezeréves emlékeink nagy része elpusztult a magunk és a kereszténység védelmében vívott háborúk során, sokat hadizsákmányként hurcoltak el. Fel kell mutatnunk, hogy mi, magyarok nem epizódszereplők vagyunk a történelemben. Ha ez megtörténik, akkor újra erős nemzeti tudattal, büszkeségre okot adó patriotizmussal bíró fiatal nemzedékek nőnek fel. Ez ad majd erőt a magyar megmaradáshoz.
(P. T. – a Magyar Nemzet nyomán)
