A temesvári és erdélyi magyarságot megerősítheti az 1989-es helytállásának tudata – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Temesvári Magyar Napok nyitóünnepségén, a helyi operaházban.
Kiemelte: eddigi legnagyobb rangjának és kitüntetésének tekinti, hogy temesvári lelkész lehetett, de az 1989-es népfelkelés Romániában diverzióba és puccsba torkollott, amit kommunista visszarendeződés követett, amely a népek közötti kezdeti egymásra találásnak is gátat vetett.
De úgy vélte: a Temesvári Magyar Napok azt az üzenetet hordozzák, hogy a megmaradt nép „él és élni akar, állja a kedvezőtlen idők és körülmények ostromát”. Ehhez a helytálláshoz adhat erőt az erdélyi magyarságnak az 1989-es forradalomban betöltött élen járó szerepe – mondta Tőkés László.
Szilágyi Péter, a magyar kormány miniszteri biztosa szerint a város nevét az véste be örökre a történelembe, hogy 1989-ben innen indult a kommunista diktatúrát elsöprő romániai forradalom. Elmondta: a Temesvári Magyar Napok azt a szimbolikus üzenetet hordozza, hogy a város magyarsága tud és akar élni.
Böjte Csaba ferences szerzetes egy a gyermekotthonában nevelkedett bánsági gyermeknek a szülőföldje iránti rajongását elmesélve kijelentette: Isten egyik legdrágább ajándéka a szülőföld szeretete, a rokonokhoz való ragaszkodás. „Itt vagyunk itthon. Ez a mi szülőföldünk. Itt kell egymás kezét megfognunk”.
