A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vezetői közös szándéknyilatkozatot írtak alá az 1956-os forradalmat követő megtorlás feltárásáról.
Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a 2014-ben indult kutatómunka folytatásáról állapodott meg.
A kutatás a forradalmat követő büntetőperek rendszerezett feltárására, az igazságszolgáltatást felhasználó megtorlás irányítóinak, végrehajtóinak, illetve mártírjainak bemutatására irányul. Célja az áldozatok előtti tisztelgés és a kommunista diktatúra bemutatása, a múlttal való őszinte szembenézés.
Darák Péter méltatta az intézmények közti sikeres együttműködést, és kiemelte a kommunista idők feltárásának fontosságát, illetve a kutatás nehézségeit.
Polt Péter rámutatott: három évtized telt el a rendszerváltás óta, de még mindig nincs kiegyenlítve minden adósság. A kivégzéssel zárult ’56 utáni megtorló perek felében még hátra van a semmisségi eljárás – mondta a legfőbb ügyész. Az elfogulatlan, pártatlan ítélkezés feltételei is hiányoztak.
Volt olyan gyilkosság miatti elítélés, ahol még azt sem rögzítették, kit, hol, mikor öltek meg. Volt olyan orvos, akit azért ítéltek el, mert gyermekbénulás elleni oltást követelt a gyerekeknek, és büntetésének letöltése után sem helyezkedhetett el orvosként – idézte fel Polt Péter.
Földváryné Kiss Réka elmondta: az 1956 utáni megtorló perekben 231 halálos ítéletet hajtottak végre. Kutatták 865 vádlott, 750 nyomozó, 166 ügyész, 60 tanácsvezető bíró, 207 népbíró, népi ülnök életpályáját. Az ’56 utáni megtorlások résztvevői sokszor a puhuló diktatúra biztos támaszai maradtak akár az 1980-as évekig is – mondta.
