Alapvetően határozza meg az Európai Unió jövőjét Közép-Európa és Németország együttműködése – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter Berlinben a határnyitás 30. évfordulóján tartott Német-Magyar Fórumon.
30 éve bizonyítottuk, hogyha mi, magyarok és németek közösen cselekszünk, egymásra találunk, akkor az jó egész Európának, és ez az állítás igaz ma is – mondta a politikus. A közép-európai nemzetek EU-csatlakozásával Európa békésebb, erősebb és gazdagabb lett, a térség az európai növekedés motorja. Az EU öt leggyorsabban növekedő gazdaságából három a visegrádi országok közül kerül ki, tavaly a V4-ek kereskedelme Németországgal 74%-kal haladta meg a német-francia forgalmat – mondta.
Emlékeztetett: „a közép-európaiak 1991-ben hívták életre a V4-ek szövetségét, hogy együtt küzdjenek a diktatúra maradványainak felszámolásában, és erősítsék egymást az euroatlanti integrációban”.
Bejelentette, hogy Magyarország 30 millió euró értékű segélyprogramot indít a közel-keleti keresztények támogatására, a Német Vöröskereszttel közösen segély- és újjáépítési programot valósít meg Libanonban, Szíriában és Irakban, hogy az ott élő emberek ne kényszerüljenek elmenekülni lakhelyükről.
A több mint ezeréves magyar-német kapcsolatokról elmondta, hogy a történelemben több olyan csomópont, esemény is volt, amely ezt a barátságot stratégiai szövetségesi viszonnyá emelte.
„A közelmúltban ünnepeltük történelmünk egyik legjelentősebb eseményét, összekapcsolódott a magyar szuverenitás és a német egység megteremtése. Büszkék vagyunk, hogy részt vállalhattunk Németország és ezzel együtt Európa újraegyesítésében” – mondta.
Emlékeztetett, hogy 6000 német vállalat van jelen Magyarországon, 300 ezer embernek adva munkát.
Heiko Mass német külügyminiszter hangsúlyozta: a magyarok 1989-es segítsége nélkül nem sikerülhetett volna a német egység helyreállítása. 1989. szeptember 10-én a magyarok megnyitották a szabadság felé vezető utat a keletnémet menekültek előtt – mondta.
A határnyitással „a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból”, és ez lett a mai szabad, békés és szolidáris Európa alapja. A jelenkor vitái közepette „néha talán többet kellene beszélni erről” – húzta alá a politikus, aki közölte: németként és európaiként is köszönetet mond a magyarok 1989-es helytállásáért.
Aláhúzta: nem szabad természetes adottságnak tekinteni a mai Európa viszonylagos jólétét és az értékeit. Újra és újra meg kell védeni a jogállamiságot, a sajtó, az oktatás, a kutatás szabadságát, és összefogásra kell törekedni.
Arról is szólt, hogy a német újraegyesítés Európa újraegyesítésével folytatódott, és a folyamat akkor teljesedett ki, amikor az egykori keleti tömb országai csatlakoztak az EU-hoz. Így olyan Európa jött létre, amelyben „mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik, nincsenek első-, és másodosztályú tagok”.
Ám az utóbbi évek kemény próbák elé állították Európát, ilyen volt a 2008-as pénzügyi válság és a menekültek elosztásáról szóló viták. Így ismét elmélyültek régi árkok, és sorompók ereszkedtek le belső határokon.
Wolfgang Schäuble, a német parlament (Bundestag) elnöke rámutatott: Magyarország súlyos kockázatot vállalt azzal, hogy 1989. szeptember 10-én megnyitotta határát a 200 ezer keletnémet menekült előtt, nemcsak azért, mert 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt az országot, hanem azért is, mert a Szovjetunió addig valamennyi szabadságtörekvést vérbefojtott az uralma alá hajtott térségben.
A magyarok mégis segítettek a németeknek, aminek révén az elnyomást egy „közös szabadságélmény” váltotta fel. A németek azóta is hálásak ezért, és ez az érzés a következő évtizedekben sem szűnik meg – mondta.
Kiemelte: a németek mindig is közös határ nélküli szomszédos országként tartották számon Magyarországot, és ez a baráti szomszédi kapcsolat 1989-ben „új dimenzióba lépett”.
