Mindent tudnak a repülés nagymesterei

Egészséges, fiatal, képzett, felsőfokon beszél angolul, gyors a reakcióideje, de az ejtőernyős ugrás és a repülés kihívásait is elviseli az, aki esélyes a NATO Flying Training in Canada repülőhajózó programjára.

A Magyar Honvédség leendő Gripen-, szállítórepülőgép- és helikopterpilótái közül idén öten utaznak a tengerentúlra – mondta el Litauszki Zoltán alezredes, a Magyar Honvédség pilóták kiválasztásával és kiképzésével foglalkozó főtisztje, aki szerint a programra jelentkezők, általában gyermekkori álmukat valósítják meg, és mindent megtesznek, hogy szintről szintre elérjék céljukat.

– A korábbi pályázók közül kiválasztott, idén kiutazó öt fő pilóta is ilyen ambíciókkal rendelkező fiatal – tette hozzá az alezredes, aki 2012 óta vezeti a kanadai kiképzéssel kapcsolatos feladatokat.

Ami a most jelentkező pilótajelöltek személyét illeti, van olyan köztük, akit augusztus 20-án avattak fel tisztnek, van, aki már hadnagyi rendfokozatban szolgál, egy fő pedig polgári pályáról érkezett. Ráadásul nemcsak férfiak pályáznak, jelenleg is van Kanadában kiképzésen női pilótajelölt.

– Az orvosi alkalmassági feltételeknek a katonai pályáról érkezettek kétharmada felel meg, a polgáriak között alacsonyabb ez az arány. Az ejtőernyős ugrás, majd a repülés során a jelentkezők kétharmada, jó esetben 80%-a bizonyul alkalmasnak arra, hogy az intenzív, jelentős stresszterheléssel járó kanadai kiképzést megkezdhesse – sorolta fel a pályázók lemorzsolódásának főbb okait.

Az alezredes felhívta a figyelmet arra is, hogy a polgári és a katonai pilótáknak más-más elvárásokat kell teljesíteniük. Az alapjártasságok – fel- és leszállás, útvonalrepülés – egy civil pilóta figyelmének 80-90%-át köti le, addig ez a katonáknál fordított, ők a figyelmük 80%-át a műveleti feladat végrehajtására kell, hogy fordítsák – emelte ki a legfontosabb különbséget.

Az NFTC-kiképzésre pályázókra az orvosi vizsgálat után négyhónapos elméleti felkészítés vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, majd ejtőernyős ugráson vesznek részt, és a kanadai képzés előtt meg kell felelniük a NATO angol nyelvi képzettségi szintjének, ami felsőfokú, katonai szaknyelvi tudást jelent.

A kiutazó pilótajelöltekre Kanadában először három-négy hónap intenzív szakmai felkészítés vár, a repüléssel kapcsolatos összes információt angol nyelven, nagyfokú önállóság mellett kell megtanulniuk.

– Aki a tanultakból sikeres vizsgát tesz, azt már a repülőgép közelébe lehet engedni – jegyezte meg az alezredes. Ami a repülő­eszközöket illeti, Magyarországon, a szolnoki helikopterbázison állomásozó Zlin-242-eseken választják ki a képzésben résztvevőket.

Az egy évig tartó első fázisban a jelöltek képességeit vizsgálják meg az alapkiképző géppel: hogyan reagálnak a fel- és leszállásra, útvonalrepülésre, milyen a reakcióidejük műrepülés és szoros kötelékrepülés közben. Kanadában a turbólégcsavaros Harvard gépeken folytatják a kiképzés második fázisát.

A korszerű, többfeladatú kijelzőkkel, glasscockpit kabinnal felszerelt gép 400-500 km-es óránkénti utazósebességre képes. Litauszki Zoltán ismertetése szerint a Harvarddal 75 órát repülnek, ennek során eldől, hogy a növendék képes-e továbblépni.

A harmadik fázisban kisebb magasságban végrehajtott műrepülést, kötelékrepülést, a korábbiakhoz képest még gyorsabb reakcióképességet követelő és öszszetettebb feladatokat hajtanak végre kilencven órában.

– Minden fázisban vannak magyar kiképzők is, az ő közreműködésük is része a 2002-ben megkötött szerződésnek – említi. – A repülőgépes kiképzés mellett sok szimulátoros gyakorlatot is elvégeznek a jelöltek, akik a harmadik fázis sikeres teljesítését követően megkapják a pilótáknak járó szárnyakat, felvarrókat. Ez azt jelenti, hogy képes egyedül, éjjel-nappal, bármilyen időjárási körülmény között repülési feladatot végrehajtani.

A negyedik fázisban következik a sugárhajtású, óránkénti 1000 km-es sebességre képes Hawk gépeken a kiképzés. Akik pedig Kanadában teljesítik a legalább két évig tartó kiképzést, ők kerülnek majd egy svédországi átképzést követően a Gripen harci gépekre.

Akik nem jutnak el a negyedik kiképzési fázisra, de a repülési készségeik rendben vannak, helikopterekre, szállítógépekre kapnak kiképzést.

– A kanadai képzésben 2002 és 2018 vége között 95 magyar pilóta részesült, mindössze öt fő volt, aki nem tudta elvégezni, és elhagyta a pályát – ismertette az eddigi eredményeket a főtiszt, aki azt is megjegyezte: figyelembe kell venni, hogy a légierőben jelenleg folyik a munka az NFTC-szerződés lejárta utáni képzési lehetőségek közül a megfelelő kiválasztására két éven belül.

(B. G. – a Magyar Nemzet nyomán)

Készült a Magyar Kormány Támogatásával - Bethlen Gábor Alap