Rendzavarás nélkül, ökumenikus istentisztelettel, több ezer magyar ember részvételével tartottak megemlékezést az úzvölgyi katonatemetőben, ahol tiltakoztak a történelemhamisító román területfoglalás ellen, emellett arra is emlékeztek, hogy 75 éve a szovjet csapatok csapást mértek a székely határőr zászlóaljra, és betörtek az akkori Magyarország területére.
A Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar előadása után hagyományőrzők – huszárok, lovas zarándokok – vonultak be a temetőbe. A szentmisét Tamás József erdélyi püspök és Böjte Csaba ferences szerzetes celebrálta.
Böjte Csaba a romániai többség és kisebbség közötti megbékélést és öszszefogást sürgette, mondván, a románoknak és a magyaroknak nem olyan „apró-cseprő dolgokon” kellene összekapni, mint az úzvölgyi katonai temető ügye, vagy a Ferenc pápa csíksomlyói látogatásán letakart magyar felirat, hanem a valós problémákra kellene figyelni.
„Az a baj, hogy a fiataljaink elmennek, s itt hagynak bennünket. Az a baj, hogy az iskoláinkban a tanárok húzogatják a vállukat, s összepakolnak” – hangsúlyozta a szerzetes.
„Ha a román államnak jó a magyarok munkája és adója, akkor legyenek jók a magyar közösség szimbólumai is” – hangoztatta Böjte Csaba, és arra biztatva híveit, imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló.
Kijelentette: azt kellene elérni, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak románokra és magyarokra.
„Voltak s még lesznek Úzvölgyék. De nekünk az a dolgunk, hogy a kővel, amivel megdobtak, azt összeszedjük, és hidat és építsünk belőlük. Ezt az országot, egész biztos, Erdély földjét is csak együtt tudjuk Tündérkertté tenni” – mutatott rá Böjte Csaba.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke felidézte a temető elleni júniusi barbár nacionalista román támadás óta történteket, és kijelentette: erőt mutatnak fel „azoknak is, akik magukénak akarják ezt a földet, ami nekünk ezer éve az otthonunk”.
