A kijevi külügyminisztérium kezdeményezésére „Ukrajna területi egységének és sérthetetlenségének megszegése” miatt indított büntetőeljárást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ellen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Az eljárást azzal indokolják, hogy a KMKSZ Kárpátalja című hetilapja címoldalán közölt választási térképen piros-fehér-zöld színekkel ábrázolta az ukrán parlamenti választáson induló három magyar egyéni jelölt választókerületét.
A hatóság szerint a KMKSZ ezzel feltételesen elkülönítette a jelzett térségeket Kárpátalja többi részétől. Az SZBU szerint Kárpátalja térképének a magyar zászló alapján történő ábrázolása „kimerítheti az Ukrajna területi integritása és sérthetetlensége elleni bűncselekmény tényállását”, és „szeparatista hangulatot kelthet a magyar nemzetiségi kisebbség körében”.
Hozzátették: az említett ábrázolást tartalmazó kiadvány terjesztése az ukrán alkotmány szerint Ukrajna területi vagy államhatárának a megváltoztatására irányuló nyílt felhívásnak minősül.
„A magyar közösségi vezetők, újságírók, tanárok és szervezetek elleni megfélemlítésen alapuló választási kampány zajlik Ukrajnában. Nem elég az, hogy Kijev többször deklarálta az európai integrációs törekvéseit, be is kell tartania az európai játékszabályokat” – hangsúlyozta Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a testület strasbourgi plenáris ülésén.
A kárpátaljai politikus rámutatott: az ukrán Központi Választási Bizottság ismét elutasította egy magyar többségű választókörzet kialakítását Kárpátalján, ezáltal a magyar közösség képviselői csak egyenlőtlen feltételek mellett indulhattak a választásokon.
„Az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek ugyanolyan jogok és lehetőségek járnak, mint a többségi nemzethez tartozó állampolgároknak, éppen ezért többek között joguk van az érdekképviseletre” – tette hozzá a politikus.
Szijjártó Péter Brüszszelben, az EU-tagországok külügyminiszterei tanácskozásán kijelentette: „példátlan, elfogadhatatlan, európaiatlan az az eljárás, amelynek keretében a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőinél erőszakos házkutatásokat tartottak”.
Kijelentette azt is, hogy Magyarország Ukrajna új elnökét, Volodimir Zelenszkijt új reménységnek tartja, és reméli, hogy a korábban részéről elhangzott bizakodásra okot adó nyilatkozatok valósággá válnak.
Szijjártó Péter külügyminiszter a minap Beregszászon a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőivel találkozott. Elmondta: abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatai jelentősen javuljanak, és olyan együttműködés jöjjön létre, amely jó Ukrajnának, jó Magyarországnak és jó a kárpátaljai magyarságnak.
Kiemelte: Magyarország azt szeretné, ha az ukrán hatalom úgy tekintene a kárpátaljai magyarságra, mint erőforrásra, amely Ukrajnát erősíti, és elősegíti a magyar-ukrán kapcsolatok rendezését. A kárpátaljai magyarok helyzetére kitérve aláhúzta: minél jobban élnek, minél erősebb a közösségük, annál jobban hozzá tudnak járulni Ukrajna sikeréhez.
„Mi ehhez nagyon sok segítséget nyújtottunk az elmúlt időszakban, így a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program keretében összességében 23 ezer kis- és középvállalkozói pályázatot támogattunk 13,5 milliárd forint értékben, és ennek nyomán 18 milliárd forintnyi összértékű fejlesztés jött létre” – közölte a miniszter. – Magyarország azonnal visszavonja a NATO-Ukrajna tanácsülésre vonatkozó vétóját, ha megszűnnek a kárpátaljai magyarokkal szembeni provokációk, és a közösség visszakapja a jogait.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke tiltakozott amiatt, hogy a minap maszkot viselő fegyveres rendőrök tartottak házkutatást Rezes Károly megyei képviselő lakásán azzal, hogy szavazatok vásárlására készül.
A politikus felszólította az ukrán elnököt, hogy szüntesse meg a kárpátaljai magyarok megfélemlítésére irányuló hatósági intézkedéseket, biztosítva számukra a szabad választás jogát.
Az ukrán külügyminisztérium az illetékes hatóságokhoz fordul azért, hogy adjanak jogi értékelést Szijjártó Péter látogatásával kapcsolatban. Szerintük az ukrán választási törvény alapján tilos a választási kampányban részt vennie külföldieknek, akik nem avatkozhatnak be Ukrajna belügyeibe.
Időközben életbe lépett a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait felszámoló ukrán nyelvtörvény. A jogszabály értelmében az élet minden területén – hivatalokban, munkahelyeken, iskolákban, egészségügyi intézményekben – a magánszféra és az egyházi szertartások kivételével kötelezővé teszik az államnyelv használatát.
