A szlovákiai jogállamiság helyzetéről tartottak vitát Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Dömötör Csaba (Fidesz) közölte: kiállnak az őshonos kisebbségek mellett, elutasítják a kollektív bűnösség elvét. Bírálta a „néppárti nagykoalíciót”, mert leszavazták az őshonos kisebbségek védelmét célzó indítványaikat a 2025-ös emberi jogi jelentésben.
László András (Fidesz) az Európai Bizottságot bírálta, amiért figyelmen kívül hagyja a nemzeti kisebbségek jogait. Példaként említette a benesi dekrétumokat, a nyelvhasználat és az oktatás kérdését, az ukrajnai kényszersorozásokat.
Ferenc Viktória (Fidesz) bírálta a néppárti és liberális többséget, amiért nem támogatták a nemzeti kisebbségek védelmét célzó módosításaikat az emberi jogi jelentésben. Elítélte a kollektív bűnösség elvét és a nemzetiségi alapú diszkriminációt, s kifogásolta, hogy az uniós intézmények nem lépnek fel az ukrajnai kisebbségi jogsértések ügyében.
Vicsek Annamária (Fidesz) bírálta: az őshonos nemzeti kisebbségeket érő igazságtalanságok nem kapnak figyelmet. Emlékeztetett: a Minority SafePack több mint egymillió aláírása ellenére sem született jogalkotási javaslat.
Tarr Zoltán (Tisza) szerint elfogadhatatlan, hogy Szlovákiában rendőri fellépéssel korlátozzák a véleménynyilvánítást, az EU-nak fel kell lépnie a kollektív bűnösség logikájával és a diszkriminatív kormányzati gyakorlatokkal szemben.
Dávid Dóra (Tisza) rámutatott: egy uniós tagállamban kártalanítás nélküli vagyonelkobzások történhetnek.
Dobrev Klára (DK) arról beszélt, hogy Szlovákiában a benesi dekrétumokat bírálókat büntetni kívánják, de Orbán Viktor nem emeli fel a szavát ez ügyben Robert Fico kormányzata ellen.
Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk) elutasította a kollektív bűnösség elvét és a jogfosztást. Bírálta a szlovák nyelvtörvényt, a kettős állampolgárság tilalmát és a kulturális autonómia hiányát.
Fotó: Magyar Szövetség
