Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 173. évfordulója alkalmából az anyaországban, az elszakított területeken és a diaszpórában is népünk hőseire emlékeztek. A koronavírus-világjárvány miatt a megemlékezések többségét online tartották meg.
Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással felvonták a nemzeti lobogót.
Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédében feltette a kérdést: képesek vagyunk-e az eddiginél is jobban összefogni egy, az életünket és szabadságunkat fenyegető erővel szemben, amely fájdalmat és halált hoz közénk?
Az államfő szerint a küzdelem akkor válik személyessé, „amikor a kapuból kinézve tűztől vöröslik az ég alja”.
Eloltjuk-e a járvány tüzét azzal az egyszerű döntéssel, hogy beoltatjuk magunkat? – tette fel a kérdést.
Tudunk-e cselekedni hazánkért, családunkért, közösségeinkért, szomszédunkért, mindannyiunk szabadságáért, vállaljuk-e a védekezésből a felelősség ránk eső részét? – firtatta.
Az államfő Jókai Mór erkölcsi parancsára is emlékeztetett: „tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt”, és amellyel a magyar nemzet szabadsága kezdődik. Erről a napról 173 éve emlékeznek meg a magyarok, 31 éve pedig már szabadon teszik ezt – idézte fel az államfő.
Orbán Viktor miniszterelnök videóüzenetében hangsúlyozta: „nemcsak 1848–49-ben álltak helyt a magyarok, hanem az ő helytállásokból meríthettünk erőt 1956-ban, aztán 1989-ben. Így épül a nemzet: egyik nemzedék hősiessége adja az erőt a következő nemzedékek számára. Ma is ez a helyzet: nemcsak életeket kell mentenünk, de egy sikeres járványkezeléssel, példát kell adnunk gyermekeink és unokáink számára, hogy ha majd ők kerülnek bajba, legyen mire visszaemlékezni.”
A miniszterelnök szerint a 173 éve történtek „azt üzenik, hogy közös sorsunk jobbra fordítása mindig azok kezében van, akik tudnak, akarnak és mernek is tenni a magyar nemzet felemeléséért. Ezzel a hittel és bátorsággal kell helytállnunk most is, amikor egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk”.
A ‘48-as honvédek mai örökösei orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzés veszélye ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helyt álló emberek tíz- és százezrei – hangoztatta.
You must be logged in to post a comment.