Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ünnepségen.
A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte az idei jutalmazottakat. Hangsúlyozta: az ünnepséghez a világban zajló folyamatok sötét hátteret adnak, de ebben a világban Alfred Nobel víziójának öröksége erőteljes emlékeztető arra, hogy a tudomány, az irodalom és a béke átalakító erővel bír.
Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja kapcsán a kuratóriumi elnök kiemelte:
„Olyan írói pályát ismerünk el, amelyben a melankólia és az apokalipszis uralja a képet, de ahol a művészet és teremtés ereje, bármilyen felfoghatatlan is, még mindig túlléphet a sötét és erőszakos erőkön”.
Szólt arról is, hogy passzív szemlélődés helyett aktívan kell közreműködnünk a tudomány és az irodalom szabadságának védelmében, a békéért folytatott törekvésekben, hogy a világ jobb hellyé váljon az emberiség számára.
Anders Olsson, az irodalmi Nobel-bizottság elnöke kiemelte: Krasznahorkai nagysága íróként az, hogy sikeresen ötvözte az illúziómentes, az ember által létrehozott rendek törékenységén átlátó művészi személetet az irodalom erejébe vetett rendíthetetlen hittel.
Mint hangsúlyozta, Krasznahorkai díja ritka erőt ismer el a kortárs irodalomban. Felidézte első regényét, az 1985-ben megjelent Sátántangót, amely nagy szenzációt keltett, és amelyben erőteljesen szuggesztív kifejezésekkel ábrázol egy kilátástalan embercsoportot egy elhagyatott mezőgazdasági telepen, közvetlenül a kommunizmus bukása előtt.
A Svéd Akadémia indoklása szerint Krasznahorkai az irodalmi Nobel-díjat látnoki erejű életművéért kapta, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét.
Kertész Imre 2002-es elismerése után Krasznahorkai László a második magyar díjazott.
Krasznahorkai László előzőleg a Svéd Királyi Akadémia ülésén mondta el ünnepi beszédét, amelyet a 6. oldalon olvashatnak.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
