Az anyaországban, az elszakított területeken és világszerte megemlékezéseket tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából.
Az ünnep előestéjén a budapesti Műegyetemről – a forradalom bölcsőjéből – fáklyás emlékmenet indult a Bem térre. Október 23-án a Kossuth téren tartott állami ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői nem vágytak dicsőségre, csak szabadok akartak lenni.
„Ma megmutatjuk a világnak, hogy Magyarország nem felejti el a hőseit, és bármikor kész újakat teremteni” – folytatta a miniszterelnök, aki szerint a forradalom az a pillanat, amikor a nemzet újra elkezdett hinni önmagában.
„Amikor a magyar szív dobbant, az egész kommunista világ beleremegett.
A magyarok reményt adtak minden elnyomottnak, és megtanította a világnak, hogy a szabadság nem kegy, hanem keményen kivívott jog” – folytatta.
A kormányfő szerint ma az egész világon tudják: a magyar az a nép, amely soha nem adja fel önmagát. Hozzátette: az egész világért harcoltunk, mégis cserben hagytak minket.
Orbán szerint „69 évvel ezelőtt a magyarok végveszélybe jutottak, olyan csapás fenyegetett, mint soha korábban.” Mint elmondta: előbb országunk nagy részét elvették tőlünk, és ami megmaradt, azt megszállás alatt tartották, de ez sem volt elég, a lelkünket is el akarták venni, ezért kellett fellázadni.”
Hozzátette: fel kell lázadni újra és újra, amikor idegenek akarják megmondani, hogyan éljünk – utalva az Európai Unió politikájára, amely szerinte a háború kiterjesztésére irányul, amiből mi ki akarunk maradni.
A kárpátaljai magyarok pedig úgy keveredtek bele, mint Pilátus a krédóba – mutatott rá. „Innen is üzenjük: nem feledkezünk meg rólatok! Csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs, és egyetlen magyar sincs egyedül” – hangoztatta.
Fotó: MTI
