Szent István király napján a keresztény államalapítást és az új kenyeret is ünnepelték az anyaországi, a határon túli és a nagyvilágban élő magyarok.
Budapesten katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira, a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel Magyarország nemzeti lobogóját az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Az ünnepség keretében a honvédtisztjelöltek is letették ünnepélyes esküjüket.
Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta: augusztus 20-a a szuverén magyar államiság ünnepe, egy ezredévi magyar élet origója.
Kiemelte: Szent István király máig ható döntéseivel a magyar jövőt határozta meg, kijelölve a magyarság útját, biztosítva a nemzet megmaradását.
„Szent István nemcsak helyet biztosított számunkra az európai népek sorában, hanem hozzákapcsolta a magyarságot Európához” – fogalmazott.
Az államfő szerint Szent István Magyarországot a keresztény Európához kapcsolta, ahhoz a keresztény hithez és értékrendszerhez, amely „hősöket és szenteket fakasztott a magyar népből”, „ihletőjévé vált gondolkodásmódunknak és alkotóerőnknek”.
Kijelentette: Magyarország keresztény értékekkel felvértezett szuverén, európai jogállam, amely nagylelkű, szabad emberek otthona, akiknek közös a sorsuk.
Ugyanakkor „hazánk otthona azon magyaroknak is, akik távol élnek tőle, hiszen sorsközösségünk minden magyart egybefog” – tette hozzá.
„Szent István királytól stabil pilléreken álló hazát kaptunk örökül. Ez az örökség tartott meg minket több mint ezer éven át. Ma is ebből az örökségből élünk. Ehhez teszi hozzá századok óta minden magyar a saját művét” – hangoztatta.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
