Csalódott lenne, ha nem jutnánk ki a világbajnokságra? Az előző év válogatott mérkőzései milyen reményekre jogosíthatnak minket? – ezekre a kérdésekre is válaszolt Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a Nemzeti Sportnak adott interjújában.
Elmondta: a magyar válogatott többször bizonyította, hogy nehéz helyzetekben is eredményesen tud futballozni.
– A szurkolók sem remélték, hogy nyerünk az angolok, a németek ellen tétmérkőzéseken, vagy hogy egymás után 14 mérkőzésen nem találunk legyőzőre. A nehézségeket, a keret átalakulásának folyamatát én is látom, az elmúlt másfél év gyengébb lett, mint az azt megelőző kiemelkedő időszak. Árnyalja a képet, hogy a korábbiakhoz képest elsősorban a meglepetést jelentő sikerek maradtak el, nálunk erősebb csapatoktól kaptunk ki, azaz a megemelkedett elvárásoknak nem tudtunk megfelelni. A következő két évre előre tekintve bizakodó vagyok, egyre több magyar játékos jut el magas nemzetközi szintre, Szoboszlai Dominik a Liverpoollal angol bajnok lett, Kerkez Milos már a csapattársának mondhatja magát, a fiatal Tóth Alex a Ferencváros után a nemzeti csapatba is berobbant, és azt várom, hogy címeres mezben mindenki a legjobb teljesítményét nyújtsa. Hogy ez mire elég például a Nemzetek Ligáját megnyerő portugálok ellen, az szeptemberben derül ki. Nem reális elvárás a portugálok megelőzése, a pótselejtezőt érő második hely viszont az.
Az új idénytől kezdve az NB I-ben egyszerre öt magyar játékosnak, közöttük egy 21 éves fiatalnak kell a pályán lennie.
– Számomra évek óta ez az egyik legfontosabb kérdés. Megújítottuk az ösztönzési rendszert, amelynek célja: a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelését akarjuk elérni, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítését. Ne feledjük, a legtöbb klubtulajdonos nagy részben központi forrásokból teremti meg a csapat működéséhez szükséges pénzügyi alapokat. Ezért az MLSZ részéről hiba lenne, ha a források egy részét nem kötnénk a magyar futball jövője szempontjából kedvező stratégiai feltételekhez. Abszurd módon sok magyar fiatal külföldön nagyobb eséllyel lépett át a felnőtt futballba, mint idehaza. És bár megértem és fontosnak tartom a klubok céljait, a magyar futball tükre és kirakata mégiscsak a nemzeti válogatott, amely a jegyeladások és a televíziós nézettségi adatok alapján is a legfontosabb a szurkolóknak. A válogatott jó szereplése lehet a legnagyobb ösztönző a gyermekek számára, hogy kipróbálják ezt a sportágat, ezért nem lehet fontosabb semmi, mint a magyar válogatott érdeke.
Arról, hogy miért kell nagy összegek kilátásba helyezett elvonásával rábírni a klubokat a magyar fiatalok szerepeltetésére, az MLSZ elnöke elmondta:
– Meggyőződésem és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fiatalok beépítése szakmai és pénzügyi szempontból is a leghatékonyabb eszköze napjaink labdarúgásának. Különösen igaz ez egy olyan országban, mint a miénk, ahol egyrészt több évtizedes szakmai stagnálást kellett fejlődéssé alakítani, másrészt az utánpótlásképzés szinte teljes finanszírozását az állam vállalta magára a forrással nem rendelkező klubok helyett. Az ellenállás egyik feltételezhető oka az edzők és jatékosügynökök egyéni érdekeinek eltérése a klubok tartós céljaitól. Fontos nemzetközi tapasztalat, hogy a klubok igen gyakran, már két-három vereség után lecserélik az edzőt, ezért a szakvezetők a rövid távú eredményességben gondolkodnak, és kockázatosnak tartják a fiatalok türelmet és időt igénylő beépítését. Ezzel egyidejűleg a klubok a nemzetközi játékospiac túlkínálata mellett – engedve a játékosügynökök nyomásának és az edzők szándékainak is – a szükségesnél nagyobb kereteket szerződtetnek, amely általánosan mérkőzéshiányhoz és állandó öltözőbeli konfliktusokhoz vezet.
Ez a fajta ösztönzés nem egyedi magyar gyakorlat. Számos országban élnek ezzel, Ausztriában vagy Lengyelországban is. Talán nem kell indokolni, hogy aki a forrásokat biztosítja, annak joga van célokat kitűzni. Jó lenne, ha végre mindenki megértené, hogy a mi céljaink a sportkormányzattal közösen a klubok érdekét szolgálják elsősorban.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
