A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileuma alkalmából a határon túli magyar tudományos intézetek és szervezetek ünnepi hónapja keretén belül ismertették a kárpátaljai magyar tudományosság eredményeit.
Előbb a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mutatta be oktatási és kutatási eredményeit, majd az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének tanszékei tették közzé tudományos sikereiket.
Zékány Krisztina nyelvész, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet Magyar Filológiai Tanszékének vezetője szerint Kárpátalján különösen fontos szerepe van a magyar nyelvű tudományosságnak, hiszen ez nemcsak a nemzeti identitást erősíti, hanem a kisebbségi közösség kulturális önbecsülését is szolgálja.
A magyar nyelvű kutatás és publikáció lehetőséget ad arra, hogy a helyi sajátosságokat – legyen szó nyelvjárásról, történelemről, oktatásról vagy társadalmi folyamatokról – saját nyelvi és kulturális kereteken belül értelmezzék.
Irodalmi kerekasztal-beszélgetést rendeztek Béke és háború címmel. A most megjelent szociográfiai írásokat tartalmazó kötet a megmaradásról, otthon maradásról, háborúról szól.
Az alkotógárda, Doncsev Toso író, Dupka György történész, író, Füzesi Magda költő, Kiss Róbert Richard újságíró, Lengyel János író, Sarnyai Benedek író, Zékány Krisztina nyelvész írásait Horváth Júlia Borbála, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának vezetője gyűjtötte egybe.
A kárpátaljai magyarság XX. századi sorsfordulói című pódiumbeszélgetésen Trianon, a tanácsköztársaság, a holokauszt, a II. világháború, a málenkij robot és a térség szovjetizálásának témáit járták körbe. Szó volt a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás múltjáról, jelenéről és elképzelt jövőjéről is.
A Nemzetiségek régiója, a Collegium Fenno-Ugricum Borostyánkőút – Közép-Európa program kiadványát Pusztay János nyelvészprofesszor vezetésével ismertették. A Magyar nyelvű otthon sorozat Kárpátalját bemutató kötetéről a szerkesztő, Pomozi Péter nyelvész beszélt.
(B. A – a Magyar Nemzet nyomán)
