Különleges kulturális és történelmi élményben lehetett része a napokban azoknak a hallgatóknak, akik a Torontói és az Ottawai Egyetem magyar, illetve közép- és kelet-európai történelmi kurzusain tanulnak.
A diákok budapesti tanulmányúton vettek részt, amely nemcsak a tantermi ismereteiket mélyítette el, hanem élményszerű bepillantást is adott a magyar múlt és jelen összefüggéseibe. A látogatás megszervezésében és lebonyolításában a Rákóczi Alapítvány is fontos szerepet vállalt.
A program a „Debating the History of Hungary in Central European Context” című intenzív egyetemi kurzus keretében zajlott, amely a XX. századi magyar történelem főbb fordulópontjait dolgozza fel, különös tekintettel a totalitárius rendszerek, a holokauszt, a rendszerváltás és az illiberális fordulat történelmi értelmezéseire. A diákok előadások, szemináriumi beszélgetések és helyszíni látogatások során vizsgálták meg Magyarország múltját a közép-európai térség összefüggésében.
A budapesti tartózkodás alatt a csoport ellátogatott az Országházba, a Terror Háza Múzeumba, a Holokauszt Emlékközpontba és a Memento Parkba, ahol a kommunista korszak emlékműveit helyezték új értelmezésbe.
A Rákóczi Alapítvány közreműködésének köszönhetően a diákok nemcsak bejutottak a Parlamentbe, hanem külön idegenvezetést is kaptak, amely során személyes és történelmi nézőpontból ismerhették meg a magyar államiság szimbólumait és történetét.
A tanulmányút egyik kiemelkedő eseménye volt az a közös vacsora, amelyet a Rákóczi Alapítvány támogatásával rendeztek meg.
Az est nem csupán gasztronómiai élményt jelentett, hanem lehetőséget teremtett a valódi párbeszédre is. Dr. Papp-Aykler Zsuzsa, az alapítvány elnöke előadást tartott a szervezet működéséréről, az észak-amerikai és a Kárpát-medencei tevékenységeiről, illetve a kanadai hallgatók a Rákóczi Alapítvány ösztöndíjas határon túli magyar fiataljaival is találkozhattak.
Az este során a diákok megosztották egymással tapasztalataikat, élményeiket és történeteiket – különösen a kisebbségi lét mindennapi kihívásairól, az identitás megtartásának nehézségeiről és az oktatási lehetőségekhez való hozzáférés kérdéseiről.
A vacsora zárásaként minden diák megkapta a Friss hangok a perifériáról című kötet angol nyelvű példányát.
Ez a találkozás különösen fontos volt, hiszen a kanadai hallgatók sok esetben először találkozhattak határon túli magyar fiatalokkal, akik személyes tapasztalataik révén árnyaltabb és emberközelibb képet tudtak adni a Kárpát-medence nemzetiségi viszonyairól és a posztkommunista térség sajátosságairól.
A közvetlen, informális beszélgetések lehetőséget adtak a valódi kapcsolódásra és a közös gondolkodásra arról, hogy mit is jelent ma magyarnak lenni Kanadában vagy Kárpátalján, Erdélyben vagy a Délvidéken.
A diákokat mély benyomások érték a látogatások során: különösen a Terror Háza Múzeum és a szoborpark (Memento Park) foglalkoztatta őket, amelyek nemcsak a diktatúrák emlékezetpolitikájáról nyújtottak képet, hanem kritikai gondolkodásra is ösztönözték őket arról, hogyan őrizhetők meg vagy torzulhatnak el a történelmi narratívák.
A tanulmányút több volt, mint egyszerű kulturális látogatás: a személyes találkozások, a közösen megélt élmények és a történelmi helyszínekhez kapcsolódó közös reflexió révén egyfajta intellektuális és érzelmi híd is épült a két kontinens fiatalsága között.
A Rákóczi Alapítvány támogatása nemcsak a szervezést és a programok minőségét biztosította, hanem azt is lehetővé tette, hogy a kanadai hallgatók valódi kapcsolatot alakíthassanak ki a mai magyar valósággal – annak minden történeti rétegzettségével és emberi sokszínűségével.
A budapesti tanulmányút így nemcsak tudást adott, hanem közösségi élményt és értelmezési kulcsokat is, amelyek hosszú távon meghatározhatják a részt vevő hallgatók világlátását és kapcsolódását Magyarországhoz.
Csadi Zoltán
