A jogállamiság magyarországi helyzetét vizsgálta Budapesten az Európai Parlament ötpárti küldöttsége. A politikusok a helyi hatóságok, a civil társadalom, a média, az igazságszolgáltatás, a kormány és a parlament képviselőivel találkoztak.
Tineke Strik EP-képviselő kijelentette: a gyülekezési jog korlátozásával járó magyar szabályozás „első áldozata” a budapesti Pride lesz. Sürgetik, hogy az EU Bírósága ideiglenes intézkedéssel tegye lehetővé a Pride megtartását.
Úgy véli: a civil társadalmi tevékenységek korlátozására irányuló tervek veszélyeztetik a véleménynyilvánítás szabadságát és az EU alapértékeit.
Sophie Wilmés EP-képviselő szerint Magyarországon korlátozzák az információszabadságot, ugyanis „a független újságírók akadályokba ütköznek, amikor információhoz, megbeszélésekhez, nyilvános adatokhoz akarnak hozzáférni.”
Michal Wawrykiewicz EP-képviselő szerint a delegáció tagjai egyetértenek abban, hogy Magyarországon a jogállamiságot megsértik. Úgy véli: csökkent az igazságszolgáltatás függetlensége, és a kormány nem hajtja végre az EU-s bíróság sok rendelkezését.
Krzysztof Smiszek EP-képviselő a törvény előtti egyenlőséget hangsúlyozta, kitérve az LMBTQ-közösség tagjaira, akik aggodalmukat fejezték ki, hogy „a gyülekezési szabadságot megnyirbáló törvény hatással lesz a közösségre”.
Pernando Barrenza Arza EP-képviselő szerint az emberi jogi helyzet tovább súlyosbodott Magyarországon. Kitért a migránsok helyzetére is, akiknek „gyakorlatilag lehetetlen belépni Magyarország területére”.
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
