174 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én tört ki a magyar forradalom. Március 15-e jelképpé vált, népünk szabadságszeretetét fejezi ki. Nemzeti ünnepünkön a magyarság az egész világon ünnepségeket, megemlékezéseket tart. Az alábbiakban felidézzük az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fő eseményeit.
1848. március 3.: Kossuth Lajos elmondta híres felirati beszédét: az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte, alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.
1848. március 13.: Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra.
1848. március 14.: A főrendek elfogadták a felirati javaslatot, és elhatározták, hogy Bécsben országgyűlési delegáció fogja azt átadni a királynak.
1848. március 15.: A pesti fiatalok reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra. Először az egyetemeket járták végig. Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot. A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak. A pesti városháza elé vonultak, és a városi tanáccsal elfogadtatták a 12 pontot.
Megalakult a Közbátorsági Bizottmány, elnöke Irányi Dániel lett. A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését. Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre. Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott.
1848. március 17.: Az uralkodó nádori hatalommal ruházta fel István főherceget, aki a király beleegyezésével Batthyány Lajost nevezte ki Magyarország első felelős miniszterelnökévé. A kormány tagjai: Batthyány Lajos miniszterelnök, Széchenyi István (közmunka- és közlekedésügy), Eötvös József (vallás- és közoktatásügy), Szemere Bertalan (belügy), Klauzál Gábor (földművelés, ipar és kereskedelem), Kossuth Lajos (pénzügy), Deák Ferenc (igazságügy), Mészáros Lázár (hadügy), Esterházy Pál (a király személye körüli).
1848. március 23.: Batthyány elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással.
1848. április 11.: V. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket (áprilisi törvények).
1848. július 5.: Ekkor gyűlt össze az első népképviseleti országgyűlés Pesten.
1848. július 11.: Kossuth elmondta megajánlási beszédét. Az országgyűlés döntése 200 ezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását jelentette.
1848. nyár–ősz: Harc a szerb felkelők ellen.
1848. szeptember 11.: Jellasics horvát bán átlépte a Drávát. Batthyány beadta lemondását.
1848. szeptember 28.: Lamberg Ferenc császári biztost a pesti nép felkoncolta.
1848. szeptember 29.: Móga János altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasics hadseregét.
1848. október 8.: A végrehajtó hatalmat az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta a parlament. Elnöke Kossuth Lajos lett.
1848. október 6.: Bécsben ismét kitört a forradalom, az udvar Olmützbe költözött.
1848. október 30.: Schwechatnál a császári sereg megállította a honvédsereget.
1848. december 2.: Lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá.
1848. december 16.: Windischgrätz vezetésével 44 ezer katona lépett országunk területére.
1848 vége: Az országgyűlés úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át.
1849. január 5.: Windischgrätz bevonult Pestre. Megkezdte a restaurációt.
1849. február 9.: A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait.
1849. február 26–27.: Kápolna mellett Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata eldöntetlen maradt, de Windischgrätz végső győzelemről adott jelentést. Az udvar kiadta az olmützi „oktrojált” (kényszerített) alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország a központosított birodalom egyik tartománya.
1849. március 11.: Bem beveszi Nagyszebent, egész Erdély felszabadult.
1849. április–május: A tavaszi hadjárat: április 4.: Klapka és Damjanich győzelme Tápióbicskénél; április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is győzött; április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál; április 26.: Komárom felmentése a császári ostrom alól; május 4–21.: Buda sikeres ostroma.
1849. április 14.: A Függetlenségi Nyilatkozat. Debrecenben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.
1849. május eleje: Megalakult az új kormány: Szemere Bertalan (miniszterelnök, belügyminiszter), Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési, ipari, kereskedelmi miniszter), Vukovics Sebő (igazságügy), Csány László (közlekedésügy), Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy), Duschek Ferenc (pénzügyminiszter). A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát.
1849. május 9.: I. Miklós cár közölte: katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a szabadságharc leveréséhez.
1849. június: Betört az országba az orosz Paszkievics 200 ezer fős serege. A császári haderő Haynau vezetésével lépett magyar földre. Június 28-án a honvédsereg vereséget szenvedett Győrnél.
1849. július 2.: Haynau támadását Görgey visszaverte.
1849. augusztus 9.: Temesvárnál a magyar csapatok Bem vezetésével csatát vesztettek az osztrákok ellen.
1849. augusztus 13.: Kossuth lemondott, a teljehatalommal felruházott Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert.
1849. október 2.: A komáromi erőd megnyitotta kapuit, Klapka György és a várvédők sértetlenül távozhattak.
1849. október 6.: Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot és Pesten Batthyány Lajost is.
kép:
A Batthyány-kormány
Petőfi Sándor
A 12 pont
